Inktober

illusztráció

2017

2017-ben én is teljesítettem az inktobert, és a hónap minden napján készítettem egy tusrajzot. Ezeken a rajzokon saját karaktereimet jelenítettem meg illusztrációk formájában.

A dolog azonban nem állt meg október 31-én, ugyanis az elkészült rajzokat digitalizáltam; Adobe Illustratorban átrajzoltam őket, Photoshopban pedig textúrát adtam nekik. Ezekből az illusztrációkból egy képeskönyv készült, amihez én magam írtam egy történetet.

A mese első olvasásra butácskának tűnhet, de vannak rejtett tartalmai. Az elveszett barátságokon sokat gondolkodtam a könyv készülte előtti időben, és ezt dolgoztam fel a történetben (kicsit sarktíva). A főszereplő lány ráébred, hogy mióta egyetemen tanul, nincsenek barátai, akikkel bármikor összefuthat, így kétségbeesetten próbál találni újakat. Kiábrándulva az emberekből azonban inkább háziállatot keres. Több állattal is találkozik, de a mese főhőse nem csupán állatnak tekinti őket, rájuk vetíti ki a valódi barátok utáni vágyát. Így az állatok a történetben különböző barátokat, barátságtípusokat testesítenek meg, pl.: a ragaszkodó, a visszahúzó, stb. A történet előrehaladtával egyre jobban elrugaszkodunk a valóságtól, ám végül mégis visszaránt minket egy felismerés: rengeteg barátságot kötünk életünk során, de ezekből nagyon sok az olyan kapcsolat, ami nem visz minket előre, amitől nem tudunk fejlődni. Ha pedig találunk egy igazi barátot, az mindig a barátunk is marad.